Életútja egyszerre része a magyar tudománytörténetnek és a modern matematika világtörténetének – Lax Péter személyiségéről, a matematika egységébe vetett hitéről beszél Tóth Bálint, a Rényi kutatóprofesszora.
Lax Péter a 20. századi matematika egyik legnagyobb hatású alakja volt: egyszerre formálta a modern elméleti matematikát, a számítógépes modellezést és az alkalmazott tudományokat. Munkássága nyomán fejlődtek azok a matematikai módszerek, amelyek ma az időjárás-előrejelzésektől a repülőgép-tervezésen át a folyadékok és gázok viselkedésének szimulációjáig és a telekommunikáció modernizálásáig számos területen nélkülözhetetlenek.
A Budapesten született matematikus életútja egyben a 20. század történelmének lenyomata is. Lax Péter 1926-ban született Budapesten, családjával pedig 1941-ben menekült az Egyesült Államokba a zsidótörvények elől. A New York University hallgatójaként szerzett diplomát, majd tudományos pályájának központja az egyetem legendás matematikai műhelye, a Courant Institute of Mathematical Sciences (mai nevén: Courant Institute School of Mathematics, Computing, and Data Science) lett. Az intézet professzora volt 1958-tól, 1972 és 1980 között pedig igazgatóként is vezette az intézményt.
Lax Péternél valósul meg az az ideál, hogy nincs éles határ a tiszta (elméleti) és az alkalmazott matematika között. Nagy teóriák alkotója és ugyanakkor a legalkalmazhatóbb módszerekben is a legjelesebb – hangsúlyozza a rádiós interjúban Tóth Bálint, a Rényi Valószínűségszámítás és Statisztika Osztályának kutatóprofesszora a Kossuth Rádióban. Az összeállítás ITT hallgatható meg. Sokszor hangsúlyozta, hogy fontos a kettő kölcsönös kapcsolatát aktívan ápolni, mert az elméletek és a gyakorlati problémák megoldásai kölcsönösen inspirálják egymást. Ez a szemlélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Courant Intézet a 20. század második felére a világ egyik vezető matematikai központjává váljon.
Lax Péter nevéhez a modern alkalmazott matematika számos alapvető eredménye kapcsolódik. Kutatásai a parciális differenciálegyenletek, a folyadékdinamika, a numerikus módszerek és a számítógépes matematika területén hoztak áttörést. A matematikusok számára olyan fogalmak őrzik nevét, mint a Lax–Milgram-tétel, a Lax–Friedrichs- vagy Lax–Wendroff-módszer, illetve a Lax-párok elmélete. Lax Péter munkásságának hatásai jelen vannak mindennapi technológiáinkban is: a fent említett alkalmazásokon túl áramlástani szimulációk vagy mérnöki modellek mögött gyakran olyan matematikai módszerek állnak, amelyek fejlődésében Lax Péter úttörő szerepet játszott.
| 2005-ben Abel-díjjal, a matematika Nobel-díjával ismerték el tudományos és tanári életművét, különösen a parciális differenciálegyenletek elméletében, alkalmazásaiban és numerikus megoldásában elért alapvető eredményeit. Korábban Wolf-díjjal és Steele-díjjal is kitüntették, 1993-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. |
Pályájára nagy hatással volt mestere, Richard Courant, aki doktori témavezetője, később pedig konzulensként irányította munkáját. Olyan neves magyar matematikusok is segítették szakmai fejlődését, mint Péter Rózsa, Kőnig Dénes vagy Turán Pál (valamint nagybátyja, Korodi Albert). Az Egyesült Államokban kapcsolatba került Neumann Jánossal és Erdős Pállal is. Azt mondták róla, hogy ő volt Neumann egyetlen tanítványa.
Bár életének nagy részét az Egyesült Államokban élte le, magyar identitását mindvégig megőrizte. 1962-től kezdve rendszeresen visszatért Budapestre, ahol több rokona is él. Előadásokat tartott magyar nyelven is többek között a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben és más hazai intézményekben. Részt vett a CEU matematikus doktori programjának kidolgozásában. Tanári és közösségépítő munkája generációkra hatott.
Műveltsége legendás volt: magyar költőket idézett fejből, kedvenc írója pedig Jókai Mór volt. A matematika mellett a művészetek és a sport is fontos szerepet játszott életében. Magyarul és angolul is írt verseket, és rendszeresen olvasott magyarul regényeket. Szenvedélyesen szerette és értette a klasszikus zenét, a festészetet és a szobrászatot, emellett kiváló teniszező és síelő hírében állt.
| Tóth Bálint a szervezője a Rényi Intézet Lax Péter emlékére rendezett konferenciájának. A 2026. szeptember 21-én a Nagyteremben tartandó eseményen bemutatják olyan magyar kutatók munkáit is, akiknek tevékenysége szorosan kapcsolódik Lax Péter eredményeihez. |
Lax Péter 2025. május 16-án, életének 99. évében hunyt el. Életműve tovább él a modern matematika számos területén, valamint abban a szemléletben, amely szerint az elméleti gondolkodás és a valós problémák megértése nem külön világok, hanem ugyanannak a tudománynak részei.