Leírás
Pillanatképek a magyar matematika elmúlt két évszázadából
MTA Székház Díszterem
2026. január 21. szerda 10:00 - 13:00
10:00-10:05 Páles Zsolt: Köszöntő
10:05-10:25 Pálfy Péter Pál: A két Bolyai
A két Bolyai „A magyar nép géniusza – a tudomány területén – a legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” – mondta Szentágothai János. A nem-euklideszi geometria felfedezésével Bolyai János az egyetemes matematikatörténet legnagyobb alakjai közé emelkedett. A megoldásra váró problémát édesapja, Bolyai Farkas ültette el benne, aki maga is kiváló matematikus és sokoldalú tudós volt, a Magyar Tudós Társaság első levelező tagjainak egyike. Az előadás a két Bolyai életének és munkásságának legjelentősebb eseményeit és eredményeit foglalja össze.
10:30-10:50 Molnár Lajos: A szegedi matematikai iskola alapítói: Riesz Frigyes és Haar Alfréd
Az előadásban áttekintést adunk Riesz Frigyes és Haar Alfréd szegedi évei alatt végzett tudományos munkájáról, és az itteni matematika iskola megteremtése érdekében folytatott tudományszervezői tevékenységéről, melyek következtében a szegedi matematikai intézet a nemzetközi tudományos élet mindenütt nagyrabecsült részévé vált.
10:55-11:15 Frank András: A magyar módszer
A hozzárendelési probléma a gyakorlatban széles körben alkalmazott optimalizálási feladat, amelynek matematikai alapjait Kőnig Dénes és Egerváry Jenő fektették le. Harold W. Kuhn amerikai matematikus az ő eredményeikre alapozva dolgozta ki a megoldásra vonatkozó hatékony algoritmust, amelyet Kőnig és Egerváry előtt tisztelegve magyar módszernek nevezett el. A módszer mind elméleti, mind alkalmazott kutatási területek kiindulópontjává vált.
Az előadás vázlatos áttekintést kínál a Magyar Tudományban megjelent, Bérczi-Kovács Erikával közösen írt cikk fő aspektusairól. A magyar módszer történetének rövid felvázolásán túl, igyekszünk érthetővé tenni Kőnig és Egerváry tételeinek valamint Kuhn algoritmusának matematikai alapgondolatát, elkerülve a technikai részleteket.
11:40-12:00 Füredi Zoltán: 150 éve a világ élvonalában, megjegyzések a magyar matematika sikerességéről
A magyar matematikai kutatások folyamatosan világszínvonalúak a 19. század vége óta. Ebben a két legfontosabb tényező valószínűleg a tehetséggondozás és a nemzetközi beágyazottság. Ezen állításunkat néhány kiemelkedő matematikusunk munkásságán keresztül illusztráljuk.
12:05-12:25 Simonovits Miklós: Magyar diszkrét matematikai iskolák
A magyar matematikai kutatások kiemelkedő területe a diszkrét matematika, a kombinatorika, a gráfelmélet. Az 1936-ban megjelent első gráfelméleti könyv szerzője Kőnig Dénes volt. Kiváló matematikusok sora gazdagította ezt a területet eredményeivel: Erdős Pál, Turán Pál, Gallai Tibor, Rényi Alfréd, T. Sós Vera, Hajnal András, két Abel-díjasunk Szemerédi Endre és Lovász László, valamint sokan mások.
12:30-12:50 Stipsicz András: Tételek a Rényi Intézetből
A Rényi Intézet 75 éves története során számos érdekes tétel, új elmélet, felismerés megszületésének volt helyszíne. Az előadásban ezek közül választunk ki egy-két könnyen megbeszélhetőt, felidézve talán evvel az Intézet hangulatát.