Az MCC Klímapolitikai Intézetében rendezett panelbeszélgetés egyik résztvevője volt Szegedy Balázs kutatóprofesszor, a Rényi Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztályának vezetője.
„Mesterséges intelligencia: Klímamegváltás vagy digitális illúzió” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az MCC Klímapolitikai Intézete. Az esemény a mesterséges intelligencia (MI) témakörét kifejezetten a környezetvédelem és fenntarthatóság szempontjából járta körbe. A rangos résztvevői kör tagjai voltak Szegedy Balázs, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Intézet Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának vezetője mellett Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője, a HUN-REN SZTAKI vezető munkatársa; Fehérvári Péter, a Mesterséges Intelligenciáért Felelős Kormánybiztosi Iroda AI szakértője; valamint Georgiu Achilles innovációs menedzsment szakértő volt.
A kerekasztal-beszélgetésen optimista és pesszimista forgatókönyveket egyaránt láttattak a szakértők az AI szerepéről a klímaváltozásban, illetve az AI jelenlegi energiafelhasználásáról, hozzátéve, hogy jelenleg átmeneti időszakot élünk a mesterséges intelligencia szempontjából: a technológiai fejlődés intenzitása és dinamikus fejlődése napról napra képes új megoldásokat beemelni a tudományos vérkeringésbe. A hétköznapokban a társadalom tagjai számára általában nagy nyelvi modellek a leggyakoribb AI eszközök, miközben az MI sok más területen is segíti már a kutatók munkáját.
Szegedy Balázs hangsúlyozta: ha a jelenlegi fejlődési ütem folytatódik, olyan intelligens rendszerek fognak létrejönni, amelyek valóban vetekedhetnek az emberrel, sőt akár felülmúlják őt például tervezésben. „Olyan mértékű a fejlődés minden egyes évben, hogy a mesterséges intelligencia 3-4 év múlva képes lehet segíteni akár a fúziós energia megvalósítását, sőt, akár olyan, ma még extrém lehetőségek kivitelezését, mint a bioszféra befolyásolása.”
A szakmai beszélgetésen több meghívott fogalmazott meg aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy az MI az emberi kényelmességet is támogatja azzal, hogy elvégez helyettünk feladatokat. „Ha nem használunk egy izmot, akkor az elsorvad, és így van ez a gondolkodással is” – nyomatékosította Szegedy Balázs. „Gondoljunk bele, hogyan hathat ez az oktatási rendszerre: a diák megíratja a szakdolgozatát vagy a házi feladatát egy nyelvi modellel, a tanár elolvastatja és kijavíttatja AI-jal. Ez nagyon nemkívánatos fejlemény lenne, amelyre megoldást kell találnunk.”
Számos megjegyzés hangzott el a mesterséges intelligencia már említett energiaigényéről. „Rövid távon, a következő 1-2 évben megterheli a környezetünket ez a hatalmas energiaigény, hosszú távon azonban olyan technológiai áttörésekhez vezethet az AI, amelyek elképesztő hasznot hozhatnak. Az egyik, amit szívesen látnék, az pont a már említett fúziós energia területe, amelyen régóta dolgozik az emberiség, és igen összetett feladat. Ma még science fiction-ként hangzik, de nem zárható ki, hogy az MI megtalálja a megoldást” – osztotta meg véleményét a témáról Szegedy Balázs akadémikus, a Rényi kutatóprofesszora. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi hatások közül komoly veszély az egyenlőtlenségek felerősödése emberek és országok között az AI elterjedésének köszönhetően. Szegedy Balázs szerint az látszik, hogy jól áll az USA és Kína, Európa kicsit le van maradva, ezért serkenteni kell, hogy ezt a lemaradást behozzuk, és ne váljunk kiszolgáltatottá. „Fontos ebbe invesztálnunk, és jó AI stratégiát alkalmaznunk” – tette hozzá.
Az adatközpontok létrejöttéről szót ejtve Szegedy Balázs matematikai szempontból is izgalmasnak nevezte az információ szerveződésének ezt a mostani, új korszakát. A panelben eszmét cserélők mind kíváncsian figyelik, hová vezet a digitális világ ezen forradalmi újdonsága. Ám mindannyian fontosnak tartották a szabályozást, mint amilyen az EU AI Act, ugyanakkor óvtak a mindenkori túlszabályozástól, és szorgalmazták a kényes egyensúly következetes fenntartását.
A kerekasztal-beszélgetés teljes terjedelmében ITT tekinthető meg.