
Szegedy Balázs: Újfajta dicsőség van kialakulóban. A Cited by AGI adatbázis az OpenAI nagy matematikai eredményei mögött álló matematikusok hozzájárulásait rögzíti.
A citedbyagi.com egy nyilvánosan elérhető adatbázis, amely az OpenAI által közzétett kéziratok felhasználásával készült. Azokat a matematikusokat, matematikai kutatásokat és tudományos eredményeket mutatja meg, akik és amelyek hozzájárultak a vállalat sikereihez, különösen a mesterséges intelligencia fejlődéséhez. Az oldal a mesterséges intelligencia jelentős matematikai eredményeihez felhasznált cikkek szerzőit gyűjti össze, aszerint felsorolva őket, hogy milyen gyakran hivatkoznak e cikkek irodalomjegyzékeiben a munkáikra. Az adatbázisban 722 cikkben 9399 szerző és 16 576 hivatkozás látható. Minden egyes hivatkozás visszakereshető és elvezet ahhoz a cikkhez és bibliográfiai tételhez, amelyben egy adott eredmény elsőként megjelent. Az oldal tartalma nem érinti (pláne nem bizonyítja!) az OpenAI matematikai eredményeinek helyességét, és nem is azokat a matematikusokat mutatja meg, akik közvetlenül az OpenAI fejlesztéseiben működtek közre. Azokat a kutatókat teszi kereshetővé, akiknek korábbi munkái az AI által előállított matematikai eredmények tudományos hivatkozásai között szerepelnek.
Szegedy Balázs, a Rényi Intézet kutatóprofesszora, az Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztály vezetője maga is egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott eredményekhez megkerülhetetlenek a matematikusok kutatásai és felhalmozott ismeretei, valamint az, hogy az AI ezekből új összefüggésekre bukkanjon, majd (a kutatók által megérthető és) ellenőrizhető bizonyítást építsen fel. „Konkrétan mérhető és számszerűsíthető a matematikusok kutatásaiban felhalmozott tudás gépi felhasználása. Már önmagában az is fejlődésként értelmezendő, hogy az OpenAI cikkei megpróbálják korrekten feltüntetni az általuk használt forrásokat. Korábban nem így volt, sőt régebben hallucinált is hivatkozásokat, vagy hivatkozások nélkül használta az eredményeket. Az utóbbi időben nemcsak a durva hibák csökkentek, hanem javultak a rendszerek kognitív képességei is: maguk a rendszerek ágenseket mozgósítanak, amelyekről úgy „látják”, hogy szükségesek egy feladat teljesítéséhez. Ez pedig arra is alkalmassá teszi őket, hogy ha én, a kutató írok egy cikket, akkor megkérjem, hogy ellenőrizze az én hivatkozásaimat, hiszen ezek az ágensek átnézik a webet. Hivatkozásmenedzsmentben kezd jobb is lenni a gép, mint az ember” – mondja a citedbyagi.com adatbázis megjelenése apropóján Szegedy Balázs.
A kérdésre, hogy mi idézhette elő, hogy a mesterséges intelligencia „korrektebbé vált”, Szegedy Balázs úgy vélekedett: a rendszerek egyre inkább olyan promptokat kapnak, hogy legyenek korrektek a hivatkozásokkal, tehát nem egyszerűen a képességeik fejlődésében vagy a tudományos közösség etikai felvetéseiben látja a változások okát, bárt utóbbi visszahatása nem zárható ki. „Ma már nemcsak kilöki magából, ami és ahogyan „eszébe jut”, hanem a belső gondolati folyamatai el tudnak indítani nem AI alapú folyamatokat is, tehát kereséseket, pyton kódokat tud futtatni. Ezáltal sokkal precízebb lesz a válasza. Alig vagy nem is látok hallucinációt mostanában.”
A Cited by AGI tehát egy, az OpenAI-tól független kezdeményezés, amely az OpenAI matematikai eredményeinek tudományos hátterét teszi áttekinthetőbbé. Összeállítója ugyan munkaviszonyban állt 2026 közepéig az OpenAI-jal, de külső kezdeményezésként hozta létre az adatbázist. Mit mutat ez a „rangsor” és hol szerepelnek bene a Rényi kutatói?
Az október 6-án feltöltött adatok alapján a lista élén Osamu Fujino japán matematikus, az algebrai geometria kutatója áll 120 hivatkozással, ő jelenleg a japán Kiotói Egyetem (Kyoto University) Matematikai Tanszékének professzora. A negyedik Terence Tao 103 hivatkozással. A Bolyai Nemzetközi Matematikai Díj idei nyertese, Kollár János 85 hivatkozással a 8. helyen áll. Erdős Pál a 11. 78 hivatkozással. Lovász László a 47. 31 hivatkozással, Szemerédi Endre 78. helyezett 18 hivatkozással, Tardos Gábor, a Gráfelmélet Kutatás Osztály professzora 11 hivatkozással 405., Matolcsi Máté, a Rényi Analízis Kutatási Osztályának kutatóprofesszora 10 hivatkozással a 470 helyen áll. A jelen cikkben szereplő Szegedy Balázs 671., Ruzsa Imre, a Számelmélet Osztály kutatóprofesszora és Timár Ádám, a Valószínűségszámítás és Statisztika Osztály főmunkatársa 7-7 hivatkozással 814. a listán. 6 hivatkozása van és így a 983. helyen áll Pach János, a Geometria Osztály professzora. Elek Gábor, az Algebra Kutatási Osztály professzora 5 hivatkozással az 1245. helyen áll. Varga Dániel, a Mesterséges Intelligencia Osztály tudományos főmunkatársa 2110., Csiszár Imre professzor emeritus szintén 2110., Böröczky Károly főigazgató-helyettes és a Geometria Osztály kutatóprofesszora, valamint Pete Gábor, a Valószínűségszámítás és Statisztika Osztály vezetője egyaránt 1245. 5-5 hivatkozással. Gilyén András 2976. 2 hivatkozással, csakúgy, mint Miklós István, a Valószínűségszámítás és Statisztika Osztály főmunkatársa és Laczkovich Miklós szintén 2-2 hivatkozással, és Simonovits Miklós, a Gráfelmélet Kutatási Osztály professzor emeritusa 4851. helyen áll egy hivatkozással. További magyar vagy magyar származású kutatók az első ezer helyen (Szegedy Balázs gyűjtése- szerk.): 230. Szegedy Márió 15 hivatkozással, 264. Kovács Sándor 14 hivatkozással, 307. Bollobás Béla 13 hivatkozással, 307. Frankl Péter 13 hivatkozással, 348. Komlós János 12 hivatkozással, 348. Weiner Mihály 12 hivatkozással, 405. Bezdek Károly és Ajtai Miklós 11-11 hivatkozással, 559. Hausel Tamás 9 hivatkozással, 671. Prékopa András 8 hivatkozással. |
„Az első 100-ban, de az első néhány ezerben lenni is óriási rang, hiszen mindenki „versenyben van”, aki valaha alkotott a matematikában: az összes Fields Medálos, Abel és Wolf-díjasok, Kyoto-díjasok stb.” – folytatja Szegedy Balázs, kiemelve, hogy ez fontos, de nem mindenható lista.

„Nem egy Isten adta sorrend, hogy ki a legjobb matematikus – figyelmeztet, és példaként hozza, hogy a listát vezető Osamu Fujinoról a maga részéről itt hallott először. „Ezzel együtt ez egy szolgálat a közösségnek, és szerintem a jövő is valahol ez. Nekünk a hivatkozás mindig is kulcsfontosságú mérőszám volt, nemcsak a cikkek írása és megjelentetése. Ha most az AI elkezdi ontani az eredményeket, és ettől nekünk több hivatkozásunk lesz, az jó lehet, de ezek nem szakfolyóiratokban megjelenő hivatkozások. Meg kell szoknunk egy új rendszert a matekban, hogy ezeket is értékeljük, és ez is presztízs legyen, sőt, ha bizonyítani lehet, akkor érjen is annyit, mint a legjobb matematikai újságban egy hivatkozás. Jelenleg nem tartunk itt, de nem tartom kizártnak, hogy egy félév múlva ez igazán sokat fog érni” – teszi hozzá.
„Látni kell, hogy ez a lista egy AI szükségletek által meghatározott válogatás, nem általános tudományos teljesítményt tükröz. Azt várom, hogy sokat fog még változni is, és elképzelhető, hogy végül egy, a hagyományos megítéléshez jobban közelítő lista alakul belőle. Ez egy jó első lépés, szemléltetésként. Hiba lenne másnak látni, mint pillanatképnek. Lovász László és Szemerédi Endre helye nem fog jelentősen módosulni, óriási jelentőségű az ő helyezésük. Több száz matematikai kutatóintézetben mind-mind van egy-egy legjobb matematikus, nálunk kettő is van az első 100-ban.”

A tudománymetrikát vajon tönkre teheti-e az AI? – erre vonatkozó kérdésemre Szegedy Balázs elárulja, hogy ő is ezt hitte a legutóbbi időkig, de most lát egy önjavító mechanizmust a tudományon belül, hasonlóan az ökoszisztémákban végbemenő folyamatokhoz: egy trauma után, evolválódás kezdődik, és megjelenik az alkalmazkodás. Most a matematikai világ alkalmazkodik és meglepő új struktúrák kezdenek kialakulni. Ennek része, hogy elkezdték mérni, hogy az AI mit tud használni az emberi tudásból. Szegedy Balázs még azt is el tudja képzelni, hogy magasszintű elismerést jelent majd egy adott kutatónak, ha az ő hozzájárulásával végül megválaszol az AI nagy, hosszú ideje nyitott kérdéseket. „Sok kutató tudományos munkásságának most érhet igazán révbe az impaktja. Ez nyilván optimista hang, de örömmel látom.”
| Ki rakta össze a listát, és mit lehet tudni róla? A Cited by AGI oldalán kifejezetten szerepel, hogy a projektet Will DePue fejlesztő indította, aki Seattle-ben született, Buenos Airesben, majd Los Angelesben nevelkedett. 2026-ban hagyta el az OpenAI-t. Jelenleg San Francisco és NY között ingázik. Részletes életrajzában magánéleti történéseket is megoszt magáról, egyes szám első személyben ír. ITT látható Will DePue személyes hangvételű üzenete, amely elvezet további életeseményeinek ismertetéséhez. |
Köztudomású, hogy mesterséges intelligenciát más tudományterületeken – például biológiában, fizikában, közgazdaságtanban – is használnak. Egyre többet hallani azt is, hogy a matematikát azért „szemelték ki” az AI betanítói, mert a matematikai eredmények nagyon jól mérhetők, és jól lehet tesztelni velük azt is, hogy mennyire jó egy AI rendszer. „Az ilyen adatbázisok megalkotását sem szorítanám le a matematikára. Egészen biztos vagyok benne, hogy a jövőben lesznek hasonló szerzői adatbázisok akár biológiában vagy anyagtudományban. A matek most egy tesztpálya. A gyógyításban például könnyű látni a közös emberi tudás, mint közkincs jelentőségét. Arra számítok, hogy előbb-utóbb a piacot is befolyásolja egy ilyen adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése, és a kutatók számára akár reklámértéke is lehet – erősíti meg Szegedy Balázs.
Intézetek szerint nem lehet a listában keresni, de hivatkozni már most is lehet vagy érdemes is rá. „Elmondhatom, például egy előadásban – fűzi hozzá Szegedy Balázs –, hogy ebben az időpillanatban ezen a listán 671. voltam. Egyébként büszke vagyok rá, hogy Backhausz Ágnessel (aki 983. ezen a listán) két cikkünket is használták két fontos eredményhez. Például egyik módszert, amelyben én kifejezetten fantáziát láttam, felhasználták egy szép matematikai megoldáshoz. Azért is örülök, mert mi ketten mindig hittünk benne, hogy ez a módszer messzebbre visz.”
"Az AI pánik közepette ez a lista hozott nekem egy kis boldogságot, vagy elégtételt, hogy az emberi matematika, meg a munkánk nem veszett kárba, hanem hasznosul, és belefolyik a matematikai problémák az AI közreműködésével történő megoldásába."
Újabb kérdésre, hogy nem tartja-e negatív folyamatnak, hogy az AI felhasználja a matematikai közkincs eredményeit, határozott cáfolattal válaszol. „Addig jó, amíg felhasználja, mert addig hasznosnak érezhetjük magunkat. Használják fel, lássam, hogy azok belefolynak nagy sejtések bizonyításaiba, lássam, hogy célba érnek bizonyos módszerek, amelyeket társszerzőkkel elindítottunk. A matematika a közös tudásunk része, ebből nekünk nem szabad kivonulnunk soha, mert ha az emberiség kivonul a szellemi térből, akkor végünk van. Utóbbit érzem az igazi veszélynek, illetve azt a hatást, amelyet már az OpenAI által nyilvánosságra hozott matematikai eredménycsomagok is gyakoroltak. Ez egy erődemonstráció volt, de több negatív következménnyel, mint előnnyel, mert elkedvetlenítette a matematikai kutatás iránt komolyan érdeklődő fiatalok jelentős részét.
A Rényi kutatói nem nézik tétlenül a fent leírt hátrányos helyzetet: „intenzíven dolgozunk azon, hogy ezeket ellensúlyozzuk, és olyan kardinális kérdésekre találjunk válaszokat, mint hogy a fiatalokat hogyan lehet motiválni, milyen legyen az új tudománymetrika, nemcsak a matematikában. Elég sok munkát adott ez most nekünk”.
A műhelymunka januárban kezdődik, a kezdeményezés elindítója Abért Miklós, a Rényi Algebra Kutatási Osztályának tudományos főmunkatársa.