Alapításának 200. évfordulója alkalmából számos magas színvonalú rendezvényt szervez a Magyar Tudományos Akadémia. Minden hónapban más tudományos osztály mutathatja be az adott terület történetét, eredményeit, és a jövő kihívásait. 2026 januárjában az MTA Matematikai Tudományok Osztálya gazdag programmal, előadásokkal, filmvetítésekkel és egész hónapban látogatható kiállítással várja az érdeklődőket. Az Akadémia székházában a programsorozat nyitó napján, január 5-én a téma: Mesterséges intelligencia matematikai szemmel. Az első előadást Christ Miranda Anna (University of California at Berkeley), a Rényi Intézet kutatócsapatának tagja tartja The Structure of Relation Decoding Linear Operators in Large Language Models címmel.
A fiatal kutató a budapesti Fazekas Gimnáziumban végzett 2025-ben, és a szóbeli érettségije előtti estén még ő is azon a tudományos cikken dolgozott, amit aztán Csiszárik Adriánnal, Becsó Gergellyel, valamint Varga Dániellel együtt a világ legrangosabb mesterséges intelligencia konferenciáján, a NeurIPS 2025 Spotlight programjában mutattak be december elején. Tanulmányuk érdemi előrelépést hozhat a nagy nyelvi modellek működésének megértésében. Kutatásuk során felismerték ugyanis, hogy a nyelvi modellek nem elszigetelt tényeket tárolnak, hanem összekapcsolódó fogalmi mintázatok mentén ragadják meg a világ viszonyait. Vagyis a modellek tudása nem független tények gyűjteménye, hanem egymással átfedő, közös szerkezetekbe rendezett kapcsolatok rendszere.
Ez a tanulmány adja Christ Miranda Anna mostani előadásának gerincét, így beszél majd a nagy nyelvi modelleket illetően a megértéshez szükséges alapokról és arról, hogy a relációs tudás milyen meglepően egyszerűen modellezhető úgynevezett lineáris reláció dekóderekkel. (Egy relációtípus például, hogy melyik országnak mi a fővárosa, és ehhez több reláció tartozik többek között, hogy Párizs Franciaország fővárosa.) Az előadásából kiderül, hogyan modellezték kollektíven ezeket a dekódereket — és ez különösen lényeges, hiszen korábban csak egyesével vizsgálták őket —, illetve, hogy milyen módon interpretálták őket annak érdekében, hogy belelássanak, miként szerveződik többféle relációtípus, több különböző témájú tudás a nagy nyelvi modellekben. Ez pedig azért fontos, mert kulcskérdés a mesterséges intelligenciák működésének értelmezhetősége és megbízhatósága szempontjából, hogy a tudásuk milyen belső szerkezetben jelenik meg.
A fiatal kutató számára — elmondása szerint — kifejezetten nagy jelentősége volt a NeurIPS konferenciának azért, mert megtapasztalhatta, milyen komoly az érdeklődés a munkájuk iránt. Sok külföldi kutatóval beszélhettek arról, hogyan lehet az ő témáikhoz kapcsolni a Rényi Intézet négytagú kutatócsoportjának módszereit. Tehát ezek a találkozások a kapcsolatépítés mellett tényleges új ötletek és lehetséges együttműködések forrásai is lehetnek.
Az MTA Matematikai Tudományok Osztálya programsorozatának részletes programja megtekinthető ITT