|
VILLAMOSENERGIA KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS
8. Villamosenergia közüzemi szerződés
8.1. Szerződéstervezet készítése, szerződéskötés
A Polgári Törvénykönyv 387. és 388.
§-a a villamos energia szolgáltatója és fogyasztója közötti jogviszonyt
közüzemi jogviszonynak minősíti. A villamos energia törvény szerint
a villamos energia szolgáltatására az áramszolgáltatót szerződéskötési
kötelezettség terheli. Abban az esetben azonban, ha a fogyasztó a szolgáltatói
tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette, az áramszolgáltató nem
köteles a szerződés megkötésére. Amennyiben a fogyasztó az igénybejelentésre
adott áramszolgáltatói tájékoztatóban foglaltakat teljesítette, vagy
a határozott időtartamú közüzemi szerződése megszűnik, kezdeményezheti
a közüzemi szerződéstervezet elkészítését. Az áramszolgáltató a szerződéskötés
kezdeményezés kézhezvételétől számított - lakossági fogyasztónál 8,
egyéb fogyasztó esetében - 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát
(szerződéstervezetet) átadni vagy megküldeni. Ha a szerződési ajánlat
elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére
vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező
nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényről a
szolgáltató 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az
esetben az ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével
kezdődik. A közüzemi szerződés a fogyasztó által aláírt szerződésnek
- a szerződéstervezet átadásától számított - 30 napon belül a szolgáltatóhoz
történő visszajuttatásától, a kézhezvétel időpontjában jön létre. Ha
a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem
jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az
esetben a szolgáltató az új ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon
belül egyeztetést köteles kezdeményezni a fogyasztóval. A szerződés
a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetés, az
egyező álláspontok kialakításával, annak időpontjában jön létre és a
szerződés hatálya is ekkor áll be. Megszűnik az áramszolgáltató ajánlati
kötöttsége, ha a fogyasztó, illetve a fogyasztói igénnyel jelentkező
a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza, vagy
arra vonatkozóan nem nyilatkozik. Amennyiben a fogyasztó az igénybejelentésre
adott szolgáltatói válaszban közölt műszaki és gazdasági feltételeket
az érvényességi határidőn belül teljesítette, az áramszolgáltató köteles
a közölt feltételeknek megfelelően közüzemi szerződést kötni. Eltérő
megállapodás hiányában, valamint a továbbadással vételező fogyasztókat
kivéve, minden fogyasztási helyre külön szerződést kell kötni. Egy fogyasztásmérő
berendezésen keresztül tulajdonostársakként, haszonélvezőként vagy bérlőtársként
közösen vételező lakossági fogyasztókkal (továbbiakban együtt: közös
fogyasztók) egy szerződést kell kötni. A villamos energia szolgáltatás
és vételezés tekintetében a közös fogyasztókat egyenlő jogok illetik
meg, és a fogyasztásért, illetve a villamos energia vételezésből eredő
fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelősek. Ha a közös fogyasztók
fogyasztói vezetékhálózatukat - a szolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával
(kezelőjével), használójával történt megállapodás alapján - saját költségükön
szétválasztották, a szolgáltató köteles az önállóvá vált fogyasztókkal
külön-külön új szerződést kötni. Ha a lakossági/ nem lakossági fogyasztó
a fogyasztási helyéről elköltözik, illetőleg a szolgáltatás igénybevételével
felhagy, köteles ezt a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása,
vagy késedelmes bejelentés esetén az új fogyasztó igénybejelentéséig
az elköltözött fogyasztó felel a fogyasztás díjának megfizetéséért.
Ha a fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik, vagy olyan fogyasztási
helynek lesz használója, ahol villamos energia szolgáltatás van és azt
igénybe vette, köteles azt a szolgáltatónál 15 napon belül bejelenteni
és új szerződést kötni. A szolgáltatás igénybevételével az új fogyasztót
- a korábbi fogyasztóval kötött szerződés tartalmával azonos - jogok
illetik meg és kötelezettségek terhelik. A szolgáltató a szerződés megkötése
előtt köteles a helyszínen ellenőrzést tartani. Az ellenőrzés során
a fogyasztási hely adatainak a nyilvántartással történő egyezőségét,
a mérőhely műszaki állapotát, a vételezés szabályszerűségét vizsgálni
kell. Az ellenőrzés tényéről jegyzőkönyvet kell felvenni az érintett
fogyasztóval, vagy képviselőjével közösen és azt a fogyasztónak vagy
képviselőjének átadni.
8.2. A közüzemi szerződések típusai
8.2.1. Általános
közüzemi szerződések
A meghatározott egyedi szerződéses
fogyasztói kör kivételével valamennyi fogyasztóval általános közüzemi
szerződést kell kötni. Ezen fogyasztók - mint az általános közüzemi
szerződés alanyai - az alábbi kategóriákba sorolhatók:
- lakossági fogyasztók,
- egyéb fogyasztók.
8.2.2. Egyedi közüzemi szerződések
Azon fogyasztókkal, amelyek egyedi
vételezési viszonyokat igényelnek, egyedi közüzemi szerződést kell kötni.
Ha az áramszolgáltató és a fogyasztó a szerződéses feltételekben nem
tudnak megállapodni, a fogyasztó kérésére az áramszolgáltató az általános
közüzemi szerződésnek megfelelően köteles közüzemi szerződést kötni,
és villamos energiát szolgáltatni.
8.3. A közüzemi szerződések tartalmi követelményei
8.3.1. Általános közüzemi szerződés
Az általános közüzemi szerződésre
a VKSZ előírásait, valamint az árhatósági díjmegállapítást és díjalkalmazási
feltételeket kell alkalmazni. A lakossági fogyasztókkal kötendő szerződésnek
tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató és a szerződést kötő irodája megnevezését, székhelyét,
valamint a fogyasztó nevét, az azonosításhoz szükséges adatokat, címét,
a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám
megjelölést;
b) a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő
területek meghatározását;
- rendelkezésre álló teljesítményt
c) a csatlakozás módját;
d) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit, ezen belül:
- a védelem névleges áramát és a megszakító beállított áramát az árszabásrendelet
alapján
e) egyéb jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének (pl.
hálózatfejlesztési hozzájárulás) és a szolgáltatói kötelezettségeknek
a rögzítését, a szerződött teljesítményt az üzletszabályzatban meghatározandó
feltételekkel, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;
f) a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak
felsorolását;
g) a számlázási időszakokat;
h) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módja és feltételeit;
i) a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;
j) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;
k) a szolgáltató és a fogyasztó szerződésszegésének következményeit
(VET 50-52.§), különös tekintettel a díjfizetés elmaradásának és a 12.
§ (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés és munkavégzés magakadályozásának
esetében alkalmazható következményekre;
l) az egyéb feltételeket, pl. a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével
kapcsolatos kötelezettségeket;
m) a fogyasztói panasz bejelentésének rendjét, valamint az elintézés
módját a szolgáltatónál és - amennyiben annak eredményét a fogyasztó
sérelmesnek tartja - annak közlését, hogy panaszával a Magyar Energia
Hivatalhoz fordulhat.
Egyéb fogyasztóknál a szerződés
kötelező tartalma a lakossági fogyasztóknál előírtakon túlmenően:
a) a szolgáltató és a fogyasztó nevét (elnevezését), címét (székhelyét,
telephelyét), statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát,
pénzintézetnél vezetett számlaszámát;
b) ha a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadással vételező(k) teljesítményigényét;
c) a tartalék csatlakozó-berendezésen keresztül vételezhető hatásos,
illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükségeshez
mérten időszak (napszak) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének
bejelentési módját;
d) a fogyasztó által az áramszolgáltatónak átadásra kerülő (tervezett)
hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét napszaki
bontásban;
e) a meddő villamos energia fogyasztás mérését;
f) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát
zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;
g) a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő leolvasási
napok meghatározását;
h) szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia,
fizetési előleg stb.)
i) a transzformátor adatait, illetve a meddőkompenzáció értékeit;
j) a fogyasztási hely feszültségszintjét;
k) a fizetendő díjak fajtáit. A lakossági fogyasztóknál a c) - f) és
az egyéb fogyasztóknál a b) - f) pontokban foglaltakat csatlakozási
pontonként különkülön kell feltüntetni. Az általános szerződési feltételeket
a 8.2. sz. melléklet tartalmazza.
8.3.2. Egyedi közüzemi szerződések
Az egyedi közüzemi szerződésben
a szerződés alanyai az általános feltételektől eltérően - mindkét szerződő
fél érdekeit figyelembe véve - az alábbi kérdésekben szabadon állapodnak
meg:
- lekötött teljesítmény módosításának lehetőségei,
- üzembiztonsági kérdések (fokozott biztonságú ellátási igény),
- leolvasási időtartam és módja
- számla kiegyenlítésének módja, gyakorisága
- fogyasztó által végrehajtandó önkéntes terheléskorlátozás, és ennek
fejében engedmény adása,
- teljesítménydíj fizetési kötelezettség az igénybevett teljesítmény
után.
8.3.3. Tartalékteljesítmény, kisegítő
teljesítmény tartalék csatlakozó berendezés igénybevételének feltételei
A fogyasztó a tartalékteljesítményt
- a közüzemi szerződésben meghatározott eljárás mellett - csak akkor
veheti igénybe, ha a fogyasztási helyen lévő saját használatú villamosmű,
illetőleg fogyasztói vezetékhálózat üzemzavara, illetőleg tervszerű
megelőző karbantartása következtében a vételezés egy- vagy több csatlakozási
ponton átmenetileg részben, vagy teljesen lehetetlenné válik. A fogyasztó
köteles a tartalék teljesítmény igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés
megkezdésekor az áramszolgáltatónak bejelenteni. A fogyasztási helyen
vételezett teljesítmény összege a tartalék teljesítmény igénybevétele
esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű
vételezésre összesen lekötött teljesítményt. A fogyasztó a kisegítő
teljesítményt csak akkor veheti igénybe, ha saját használatú erőműve
meghibásodik, illetve tervszerű karbantartása történik. A fogyasztó
a tartalék csatlakozó berendezést akkor veheti igénybe, ha az üzemszerűen
igénybevett csatlakozó berendezésen a vételezés bármely ok miatt részben,
vagy egészben lehetetlenné válik. A fogyasztó köteles a tartalék csatlakozó
berendezés igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés megkezdésekor
az áramszolgáltatónak bejelenteni. A tartalék csatlakozó berendezés
igénybevételére való áttérés történhet automatikusan is. Ebben az esetben
az áramszolgáltató a szerződésben köteles nyilatkozni, hogy eltekint
- e az igénybevétel bejelentésétől. A tartalék-, és kisegítő teljesítmény,
valamint a tartalék csatlakozó berendezés bejelentési szabályait a közüzemi
szerződés rögzíti.
8.3.4. Operatív és eseti többletteljesítmény
igénybevételének feltételei
Az operatív, illetve eseti többletteljesítmény
- amennyiben az üzemszerűen lekötött teljesítménnyel együtt nem haladja
meg a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményt - a szerződéses
időszakon belül (12 hónap) elszámolási időszakonként (1 hónap) igényelhető.
Ha az operatív, illetve eseti többletteljesítmény az üzemszerűen lekötött
teljesítménnyel együtt meghaladja a csatlakozási ponton rendelkezésre
álló teljesítményt, a szerződéses időszakon belül (12 hónap) egy alkalommal
igényelhető. A szolgáltató az operatív, illetve eseti többletteljesítményt
a szállító által lehetővé tett többletteljesítmény mértékéig engedélyezi
- az igények sorrendjében - a fogyasztónak. Az operatív, illetve eseti
többletteljesítmény legfeljebb a csatlakozási ponton fennálló üzembiztos
teljesítőképesség határáig terjedhet. A fogyasztónak az operatív, illetve
eseti többletteljesítmény igényét a tényleges igénybevétel előtt kell
bejelenteni a szolgáltatónak. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor (katasztrófahelyzet)
a fogyasztó az igénybevétel kezdetekor is bejelentheti telexen, telefaxon
az operatív ill. eseti többletteljesítményt, melynek jogosságát a szolgáltató
minden esetben utólag felülvizsgálhatja. A bejelentés elmulasztása,
illetőleg késedelme esetén a vételezett többletteljesítmény után a fogyasztó
teljesítménytúllépés pótdíjat fizet.
|