Egy file-t kell létrehozni és elküldeni a system@renyi.hu
cimre. Ilyen formátumú legyen a file: "logname:Full Name" és ne legyen
benne máshol (pl. az elején, vagy a : körül) space. Ha lehet, csak az angol
ABC betűi (és legfeljebb számok, pont vagy vessző) legyenek benne és a login
név max. 8 karakter hosszú legyen. A konferencia nevét, az account-ok
érvényességi idejét és a konferencia egyik szervezőjét (szponzornak) kérjük
e-mailben megnevezni.
További tudnivalok: amennyiben a konferencia szervezők vállalják a felelősséget a résztvevők account-al kapcsolatos tevékenységéért nem kérjuk, hogy a résztvevők egyenként alaírjanak egy papirt, különben kérjük a szervezőket, hogy a résztvevőkkel irassak alá a megfelelő (angol nyelvű) formanyomtatványt. Az elkészült account-ok adatait account-onként külön papíron megkapják a szervezők.
Az oldal teteje / Top of page2005. február 24-től üzemel az Intézet új adatmentő rendszere, mely az eddig alkalmazott szalagos mentőegység helyett egy új, nagy diszk kapacitású szerverre menti az adatokat.
Felhasználóink következő adatait mentjük rendszeresen: a bejövő levelek (/var/mail), a /u directory és a home directoryk (/usr1/users) tartalmát. Ezekből a mentésekből mindenki olvashatja a saját file-jait (és szükség esetén elmentheti máshova). A mentések a linuxos gépeken és a hexagonon elérhetőek a /mirror directory alatt a mentés időpontjából és a mentendő directory nevéből képzett subdirectory-k alá csoportosítva, természetesen csak olvasható módon.
A következő időpontokban és a következő directory-k alá készül mentés:
| mindennap hajnalban: | /mirror/Today |
| minden kedden hajnalban: | /mirror/Tuesday |
| minden pénteken hajnalban: | /mirror/Friday |
| minden hónap első napján hajnalban: | /mirror/1st_of_Month |
| minden hónap 15. napján hajnalban: | /mirror/15th_of_Month |
| minden évben március elsején hajnalban: | /mirror/1st_of_March |
| minden évben június elsején hajnalban: | /mirror/1st_of_June |
| minden évben szeptember elsején hajnalban: | /mirror/1st_of_September |
| minden évben dectember elsején hajnalban: | /mirror/1st_of_December |
Példák:
A mentések gyakorisága és időpontja változhat a mindenkori hely függvényében.
Amennyiben kérdése merül fel az adatmentő rendszer használatával kapcsolatban, vagy segítségre szorul, kérem írjon a system@renyi.hu e-mail címre.
Az oldal teteje / Top of pageAz intézetnek van proxy szervere, ami lehetővé teszi az elektronikus folyóiratok és adatbázisok, illetve egyéb, csak az intézeti IP címekről elérhető szolgáltatások otthoni, külföldi igénybevételét.
A proxy szerver címe: proxy.renyi.hu és az 1456-os porton lehet hozzákapcsolódni.
A proxy szerver felhasználónévvel és jelszóval védett. A felhasználónév mindenkinek az intézeti felhasználóneve, a jelszót pedig az intézet webes levelezőfelületén (https://www.renyi.hu/horde3/imp/login.php) lehet beállítani, a Proxy ikonra kattintva. Ez az ikon a felső sorban jelenik meg. A jelszónak legalább 5 karakter hosszúnak kell lennie és NE legyen azonos az intézetivel, mert a proxy-szerver esetében az autentikáció titkosítatlan csatornán keresztül történik. A beállítás után azonnal lehet is használni a proxy-szervert. Biztonsági okokból nyilvános helyeken (internet-café, könyvtár, stb.) NE jegyeztessék meg a jelszót a böngészővel és a beállításokat használat után töröljék!
Ezután a böngészőben kell beállítani, hogy az internetezéshez használja is a proxy szervert:The proxy server of the institute has been reconfigured. As a result, electronic journals, databases etc. (until now available from the Institute only) can be accessed using an arbitrary computer.
The address of the proxy server is proxy.renyi.hu the corresponding port is 1456.
To use the proxy server you need a login name and a password. The login name is the same as the one used with your renyi account. The password may be set on the following web page (the webmail page of the institute): https://www.renyi.hu/horde3/imp/login.php by clicking on the Proxy icon, which is found in the uppermost line. The password must be at least five characters long, and it should NOT be the same as the password corresponding to your account, since in the case of the proxy server the authentication goes through unsafe (not encoded) channels. After you set up the proxy, it can be used immediately. For security considerations in public places (e.g. internet-cafés, libraries) do NOT let the browser remember your password, and after use please delete the proxy settings.
Configuring different browsers:A TELNET és FTP protokollok nem tudnak titkosított módon kommunikálni. Ez azt jelenti, hogy minden átküldött adat, beleértve a userneveket és jelszavakat is, kódolatlanul megy át. Ezért ezeket a protokollokat nem tekinthetjük biztonságosnak. Ha valaki egy hálózati forgalom figyelőt használ az FTP-, vagy TELNET kliens és a szerver között, könnyen lehallgathatják a usernevet és jelszót és potenciálisan visszaélhetnek vele, melynek eredményeképpen hozzáférnek az áldozatul esett felhasználó személyes file-jaihoz. Továbbá mivel a rendszer sérülékenyebb a belső támadásokkal szemben, megfelelő jogosultságokat nyerve hozzájuthatnak bárkinek a file-jaihoz, akár meg is semmisíthetik azokat. Az elmúlt néhány évben számos esetben fedeztünk fel ilyen jogosulatlan hozzáférést felhasználóink accont-jaihoz.
Hogy elkerüljük ezt a problémát, úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk a TELNET és FTP protokollokat a rendszerünkben. Az SSH a TELNET utódja, az SFTP pedig az FTP utódja. Ezeket a programokat használva biztonságos vonalon csatlakozhatunk, vagy tölthetünk át file-okat. Ezek a programok több éve rendelkezésre állnak és legtöbb felhasználónk jól ismeri. Ezek a programok általában részei a különböző Linux disztribúcióknak, Windows rendszerekhez pedig letölthetőek a szerverünkről: http://www.renyi.hu/pub/ssh_client_for_windows
Kérünk mindenkit aki a szerverünkhöz szeretne kapcsolódni, vagy file-okat szeretne áttölteni, hogy installálja fel és használja az SSH és SFTP programokat az alább közölt segítséget használva. A telnet és nem anonymous ftp kliensek csak az Intézet belső hálózatából tudnak kapcsolódni a renyi.hu nevű szerverünkhöz és az ftp://ftp.renyi.hu szerver csak anonymous kéréseket szolgál ki. Az Intézet hálózatán kívülről a renyi.hu nevű szerverünkhöz kapcsolódni csak az imént említett SSH és SFTP kliensekkel lehetséges.
Az egyes operációs rendszerekre vonatkozó beállításokhoz segítség:
ssh - ez a hagyomanyos parancssoros ssh kliens program. Hasznalata:
ssh -p port usernev@renyi.hu
ahol port helyére az általunk minden usernek e-mailben 2012.
július közepén megküldött számot kell behelyettesíteni.
Konqueror - a Konqueror egy web/file browser, a KDE resze. Az ujabb verzioi tamogatjak az SFTP-t.
GFTP - gftp egy FTP-kliens ami tamogatja az SFTP-t.
SFTP - sftp egy parancssoros program, az OpenSSH resze.
Konqueror - nem igenyel kulon konfiguralast. Hasznalata: a cimsorba beirni: sftp://renyi.hu majd OK-t nyomni az SSH kulcsra vonatkozo kerdesre, majd megadni a username es password-ot, utana ugyanugy hasznalhato, mintha a sajat gepen tarolt file-okat kezelne.
GFTP - lasd az angol nyelvu leirast.
SFTP - nem igenyel kulon konfiguralast. Hasznalata: az sftp majdnem ugyanugy mukodik, mint a dos/unix alatti ftp.
WinSCP - Ingyenes SFTP es FTP kliens.
PuTTY - Ingyenes telnet/ssh kliens.
SSHWin - Az SSH Communications Security ssh kliense. Egyetemi/kutatointezeti hasznalatra ingyenes.
WinSCP - Telepites: minden jo, amit a telepito magatol felajanl.
Hasznalat:
hostname: renyi.hu
username: a renyis felhasznalonev
password: a kapcsolodasnal nem kell beirni, kulon keri majd,
illetve
szükséges, a port megfelelő beállítása (2012. július közepén minden usernek
megküldtük email-ben az alkalmazandó számot.)
PUTTY - Telepites: a putty installer hasznalata javasolt. Ez a gep minden felhasznaloja szamara elerhetove teszi a putty-t a start menu->programs->putty alol. Az installer altal feltett kerdesekre mindenhol jo az altala javasolt, kiveve amikor megkerdezi, hogy keszitsen-e desktop icon-t, ott erdemes beikszelni ezt az opciot, hogy ne csak a start menubol legyen a putty elerheto. Hasznalat: host: renyi.hu protokoll: SSH ha megkerdezi, hogy eltarolja-e a kulcsot, akkor igent kell neki mondani es tobbet nem fog kerdezni.
SSHWin - Telepites: minden jo, amit a telepito magatol felajanl. Hasznalat: Inditsd el a SSH Secure File Transfer Client-program. Nyomd meg a "Quick Connect" gombot. A szerver nev (server name) renyi.hu es a port szama (port number) 22 kell legyen. Utana nyomd meg a Connect gombot. Ha eloszor kapcsolodsz a szerverhez, ra fog kerdezni, hogy a szervert hozzaadja-e a listajahoz. Valaszolj igent (Yes). Utana a jelszot keri. A szerveren levo home directory-d tartalmat latni fogod a jobb oldalon es a helyi file-okat a bal oldalon latod. Ragadd meg (drag'n'drop) a file-okat az egyik helyrol es tedd at a masikra.
Az oldal teteje / Top of pageThe TELNET and FTP protocols do not support encryption. That means that all transferred data, including usernames and passwords, are transferred as plain texts. Therefore, these protocols are considered insecure. Anyone using a packet sniffer between the FTP- or TELNET client and the server can easily pick usernames and passwords, potentially abusing them. This way the personal files of the victim user may be accessed. Since the system is more vulnerable to internal attacks, by gaining privileges, they can gain access to anyone's files and they can even destroy them. In the past years we have have discovered several such unauthorized access to the user accounts.
To avoid this problem, we have decided not to support TELNET and FTP on our system. SSH is the successor of TELNET and SFTP is the successor of FTP. Using these programs one can connect or transfer files via a secure line. These programs are available for many years now, and are well known by most of our users. These programs are usually part of the different Linux distributions. For Windows systems they can be downloaded from our server: http://www.renyi.hu/pub/ssh_client_for_windows
We kindly ask anyone wishing to connect to our server or transfer files from/to our server to install and use the SSH and SFTP programs using the guidelines above. The telnet and real user ftp clients can connect to our server renyi.hu only from the internal network of the Institute, and the server ftp://ftp.renyi.hu will serve only anonymous requests. From outside of the Institute's network you can connect to our server renyi.hu only by using the above mentioned SSH or SFTP clients.
You'll find OS specific help here:
ssh - the traditional command line ssh client program. Usage: ssh usernev@renyi.hu
Konqueror - Konqueror is a web browser/file browser, which is a part of the KDE Desktop Environment. Newer versions of Konqueror supports SFTP (Secure FTP).
GFTP - gftp is a FTP-client that supports SFTP.
SFTP - sftp is a command line program, which is a part of the OpenSSH package. sftp works almost like regular command line ftp in dos and unix.
Konqueror - see the hungarian documentation..
GFTP - This client has to be configured a bit to connect properly to our system. We will show you the minimal configuration to get things working, and leave further configuration to the user. When you run gftp you will get 8 menus (gftp 2.0.13). From the left these menus are: FTP, Local, Remote, Bookmarks, Transfers, Logging, Tools and Help. First we have to configure the SSH-options in such a way that it works on our system. Enter the Options-menu (FTP->Options, or Ctrl+O). You will see a new window with 7 tabs. From the left: General, Network, FTP, HTTP, SSH, Local and Hosts. First choose the Network-tab. Change the Default Protocol (at the bottom) to SSH2. Then choose the SSH-tab. You will find three checkboxes. Mark the Use SSH2 SFTP subsys checkbox. The client is now configured to interact properly with our system. The next step is to check the connection. In the host-field enter e.g. renyi.hu. In the user-field enter your username. Press the Connect-button to the left. You will be prompted for a password. When you are connected, your home directory will appear in the right frame. You can use drag'n'drop-functionality to copy files.
SFTP - see the hungarian documentation.
WinSCP - Free SFTP and FTP client for Windows.
PuTTY - A free telnet/ssh client.
SSH Secure Shell Client 3.2.9 is a commercial client from SSH Communications Security. The client is free for evaluation, non-commercial and university use.
WinSCP - see the hungarian documentation.
PUTTY - see the hungarian documentation.
SSHWin - This client is pretty easy to use. Just start the SSH Secure File Transfer Client-program. Press the Quick Connect button. The server name should be renyi.hu and the port number should be 22. Then press Connect. If this is the first time you connect to a server, you will be asked to add the server. Just answer Yes. Next you will be asked to provide a password. You will see the files from your home directory on the server in the right frame and local files in the left frame. Just drag'n'drop files to/from the server/your local machine.
Az oldal teteje / Top of pageA kialakult hagyomány szerint bináris file-okat e-mailen keresztül általában nem lehet küldeni, ezért erre a célra különféle kódoló és dekódoló programokat használnak. Aki elmet vagy pine-t használ, az a beépített menük segítségével könnyen dekódolhatja a kapott file-okat, vagy küldhet másnak.
[Attachment, skipping... Use 'v' to view this part.]
Ekkor a v betü megnyomásával (ha valaki nem a központilag beállított builtin pager-t használja, hanem pl. less-t, akkor előbb ki kell lépnie belőle a q-val) előjön az "Attachment Menu". A fel- és lenyíl segítségével lehet mozogni a kapott file-ok között, az első gyakran az a szoveg, amit a program megmutatott, így a lenyilat kell megnyomni, hogy a többi file-hoz jusson. Az aktuális file-t az s billentyű megnyomásával lehet a home directoryba menteni, a "To file: " kérdés után a file-nevet kell beírni, az enter megnyomásával elmenti. Ez a ~/Mail directory alá kerül, ha pl. a file neve cikk.dvi, akkor a mv ~/Mail/cikk.dvi ~ a home directory alá move-olja, a mv ~/Mail/cikk.dvi /u/valaki parancs pedig a /u/valaki directory alá teszi át (ami a dos-ban az U:\VALAKI). Ha a file további kódolt file-okat tartalmaz (pl. forwardolt file-oknal keletkezik ilyen "fa" szerkezet) az s billentyű helyett a v megnyomásával lehet belemenni (és a q-val lehet egy szinttel visszamenni). A file elmentése után a q billentyű segítségével lehet a folder index-be visszamenni.
A következő példa azt mutatja be, hogy hogyan kell az ELM-el file-t küldeni: ugyanúgy kell megírni, mint minden más levelet, azonban az s-el való
elküldés előtt, amikor a következő (úgynevezett pre-send) menü megjelenik:
And now: s
e)dit message, h)eaders, c)opy, i)spell, !)shell, s)end, or f)orget
a)ttachments, D)SN, p)gp
az a-t kell megnyomni, ezzel előjőn az "Attachments" menu:
Attachments:
a)dd, e)dit, d)elete, m)odify, p)rint, s)ave, v)iew subparts, q)uit
Az a megnyomásával lehet új file-t hozzáadni a listához, a "Filename: " kérdés után be kell írni a nevet (mivel az elm belep a Mail directoryba, ezért a home directoryban levő valami file-t ../valami néven kell beírni). (Teljes (azaz /-el kezdődő) file-nevet is megadhatunk, pl. /u/valaki/proba.ps). Ezután (opcionalisan) a d megnyomásával valami magyarazó szöveget is lehet írni hozzá (a végén enter-t kell nyomni). Az enter es q billentyűk megnyoméséval visszajön a pre-send menü, ahol az s (vagy enter) megnyomásával a szokásos módon elküldi a levelet.
Aki nem szeretné megtanulni ezen programok használatát (vagy ezek nem boldogulnak a kapott file-al), akkor lehetőség van arra, hogy "vakon"
(menük előhívása és kérdések megválaszolása nélkül) dekódolja az ÖSSZES elkódolt file-t egy folderből (pl. az inbox-ból). Erre való a hexagonon
a "uudeview" parancs. Ez sokféle kódolási eljárást ismer (UU, Base64, Mime, stb...), továbbá egyszerű használni.
Ha a levél még az "inbox" folderben van, akkor a
uudeview $MAIL
parancsot használhatjuk. A "-i"
kapcsoloval nem tesz fel kerdeseket. Ha már más folderben van, akkor a $MAIL
helyett a file-t kell megadni.
Pl.: uudeview -i ~/mail/READED
Nagy file-ok küldése problémás, mert a levelezőprogramok bizonyos méret
fölött nem engedik át a leveleket. A hexagonon a limit 3 000 000 byte. Erre a
megoldás a file több részre szabdalasa lehet, ezt a hexagonon automatikusan
megteszi a "uuenview" nevu program (és el is küldi a megadott e-mail címre).
Példa a küldésre:
uuenview -b -30000 -m csaba@math-inst.hu
/l/netscape4.5/netscape
A '-b' a Base64 kódolést jelenti, ezt érdemes bekapcsolni, mert eléggé
elterjedt. A '-30000' a sorok száma. Ezt engedi kiküldeni a hexagon
(1.5Mbyte/darab). Ha a fogadó oldalon a mailer daemonnak túl nagy, akkor
kisebbre kell venni (és így több darabra szabdalja). Pl. a 14M-s netscape
binarist 9 darabban küldi el. Ezt a hexagonon a mar megismert "uudeview"
programmal dekódolhatjuk.
A hagyomanyos UNIX-os uuencode program használatára pálda:
uuencode program proba.uue
Ez a /bin/zsh programot kódolja el a proba.uue file-ba és a dekódolásnál a program nevet fogja kapni.
A kéretlen reklámlevelek elleni védekezést a levelezőrendszer kétszintű védelemmel oldja meg: a greylisting és a spamassasin technológiával. Továbbá a rendszer egy vírusszűrővel is el van látva, mely minden beérkező levelet ellenőriz.
A GREYLISTING technológia minden levélküldési kísérletnél ellenőrzi, hogy az adott feladóval és IP címről küldtek-e az utóbbi időben a címzettnek levelet, azaz ez a tulajdonság hármas szerepel-e már az adatbázisában. Amennyiben nem, egy "átmenetileg kézbesíthetetlen" jelentésű hibakóddal válaszol a küldő mailszervernek és visszautasítja a próbálkozást (erről a feladó a legtöbbször nem kap értesítést, csak a küldő mail szerver). Ezután még további 5 percig nem fogadja el az arról jövő ugyanilyen próbálkozásokat sem. Az 5 perc elteltével már elfogadja a távoli szerver legközelebbi újraküldési próbálkozását és a közeljövőben is minden további, ilyen jellemzőkkel bíró levelet elfogad (1 hónapig őrződik meg egy erre utaló bejegyzés az adatbázisban, utána újabb vizsgálatnak lesz kitéve). Mivel a legitim leveleket feladó levelező szerverek garantáltan újrapróbálkoznak, ezért az ilyen levelek biztosan nem vesznek el. A módszer hátránya, hogy a még nem ismert feladóktól érkező leveleket a rendszer egy rövid ideig visszatartja, viszont ennek fejében jelenleg igen hatékony, a reklámlevelek és vírusok kb. 80-85 százalékát kiszűri. (A spamküldőknek az az érdekük, hogy minél rövidebb idő alatt minél több címre küldjenek levelet, és sok esetben nem próbálkoznak újra.) Azok a levelek azonban, melyeket a távoli levelezőszerver nem küldött újra, nem kerülnek a SPAM mappába.
A SPAMASSASIN egy tartalmi szűrő, mely úgy működik, hogy pontozza a levelekben azokat a tulajdonságokat, amik a spamekre jellemzőek, és ha elér egy határt, a levelet spamnek minősíti, azaz nem az INBOX, hanem a SPAM mappába teszi. A levelek fejlécében az X-Spam-Status sor tájékoztat arról, hogy hány pontot kapott a levél, a spamnek mínősítetteknél pedig az X-Spam-Report részletezi, hogy mire kapta a pontokat.
Ha a levélben a VÍRUSELLENŐRZŐ vírust talált, a rendszer a levél teljes fejlécét elküldi a címzettnek, mely automatikusan a /var/mail/spam/usernev folderbe kerül. Ha a címzett ez alapján úgy látja, hogy a levélben lehetett értékes információ, a fejlécekből látható feladóval fel tudja venni a kapcsolatot. (A vírusok nagy része nem rendelkezik valós feladóval, illetve jól behatárolható Subject: mezője van.)
Mindkét spam szűrési technológiához létezik egy közös whitelist, amely azokat a címeket, domeineket listázza, amelyről érkező leveleket egyik módszer sem szűri, hanem automatikusan átengedi. A Spamassassinnél van egy blacklist is, az ott felsorolt címekről érkező levelek automatikusan a spam mappába kerülnek. Átállítható az a határérték is, ami fölött a leveleket a Spamassassin spamnek minősíti.
A két listát és a Spamassassin határértékét is a webmailen keresztül lehet átállítani - természetesen az itt alkalmazott beállítások minden levelezővel érvényesek lesznek. (Megjegyzés: jelenleg mindenkinek négy email-címe van: felhasználónév@renyi.hu, bolyai.hu, math-inst.hu és combinatorica.hu. Ez rövidesen meg fog szűnni, de amíg így van, addig a greylistingnél be lehet állítani, hogy mely címre érkező levelekre alkalmazza a rendszer ezt a technológiát. Alapértelmezésként minden címre aktív a greylisting.)
Whitelist: a lista közös használatú, a Spamassassin gombon keresztül érhető el.
Blacklist: A whitelist szerkesztés szabályai érvényesek. A Spamassassin oldalon a szűrést teljesen ki is lehet kapcsolni, vagy átállítani a határértéket - az alapbeállítás 4,5.
Az oldal teteje / Top of page
SHELL=/usr/local/bin/zsh
SENDMAIL=/usr/lib/sendmail
:0 Whc: vacation.lock
# Perform a quick check to see if the mail was addressed to us
* ^To:.*(usernév@renyi.hu|usernév@math-inst.hu)
# Don't reply to daemons and mailinglists
* !^FROM_DAEMON
# Mail loops are evil
* !^X-Loop: usernév@renyi.hu
| formail -rD 8192 vacation.cache
:0 ehc # if the name was not in the cache
| (formail -rI"Precedence: junk" -A"X-Loop: usernév@renyi.hu" ; egrep -v
"(^From:|^Subject:|^ *$)" $HOME/.vacation.msg) | /usr/lib/sendmail -oi -t
Hasznos trükk: mivel a Staroffice által felkínált "generic printer" egyeseknek nem teljesen világos hol van, legbiztonságosabb, ha a "File" alol a "Print..." kivalasztása után a "Print to file" opciót választja, elmenti postscript file-ként (olyan neven ahogy tetszik), s le tudja ellenorizni "gv"-vel minden rendben van-e, majd a szokásos módon azon a nyomtatón nyomtat, amelyiken jólesik.
Ha e-mailben, olyan TIFF kiterjesztésű file-t kapunk,
ami több önálló képet tartalmaz, akkor azt a
következőképpen lehet önálló oldalakra bontani, majd
printelni (a kapott file neve mondjuk DOCUMENT.TIF):
Először adjuk ki az alábbi parancsot:
tiffsplit DOCUMENT.TIF
vagy
tiffsplit DOCUMENT.TIF tiffek
Mindkét esetben keletkezni fog annyi darab
.tif kiterjesztésű file, ahány oldalt
az eredeti TIF file tartalmazott.
A különbség, hogy míg az első parancs hatására minden
esetben alfabetikus sorendben xaaa.tif,
xaab.tif, stb. nevű file-ok generálódnak,
addig a második formátumú parancsra a megadott - jelen
esetben tiffek - előtagot kapja a file neve:
tiffekaaa.tif, tiffekaab.tif,
stb.
Az önálló oldalak már nézhetőek, egyszerűen printelni
pedig így lehet (pl. a könyvtári nyomtatóra):
lpr -Plaser tiffek*.tif
Végül le kell törölni a fölösleges
file-okat, amit az alábbi paranccsal lehet megtenni:
rm tiffek*.tif
Az oldal teteje / Top of page
Pl. két önálló pdf állományt így kell egybefűzni:
gs -dNOPAUSE -sDEVICE=pdfwrite -sOUTPUTFILE=osszefuzve.pdf -dBATCH elso.pdf masodik.pdf
vagy:
pdftk 1.pdf 2.pdf 3.pdf cat output fuzott.pdf
Ezzel sokkal nagyobb lesz a file mérete!
Az oldal teteje / Top of page
gs -dNOPAUSE -sDEVICE=pdfwrite -sOUTPUTFILE=concat.pdf -dBATCH first.pdf second.pdf
or
pdftk 1.pdf 2.pdf 3.pdf cat output merged.pdf
Az oldal teteje / Top of page
Az fvwm2 ablakkezelo hasznalata eseten ha lefagy a Mozilla Firefox (hosszu ideig nem valaszol es nem akar becsukodni), akkor a Mozilla ablak bal felso sarkara kattintva elojovo menunel a Destroy-t kivalasztva kiolhetjuk az ablakot. Ezutan (mivel nem szabalyosan lepett ki) a kovetkezo alkalommal nem fog beindulni, mert azt hiszi, hogy meg fut es ez esetben a clear-mozilla-lock-files parancsot kell kiadni.
Ha a program "Firefox is already running, but is not responding" hibauzenettel nem indul, akkor elobb gyozodjunk meg, hogy valoban nem fut (pl. masik gepen) a bongeszo, ha nem, akkor adjuk ki a clear-mozilla-lock-files parancsot (ezt a parancsot barmely "terminal", pl. xterm ablakban kiadhatja) es ezutan mar el fog indulni.
Magyar billentyuzet hasznalatara tobbfele lehetoseg is van a Linux (Knoppix) és az fvwm2 ablakkezelo hasznalata eseten: megvaltoztathato a default keyboard (amit a rendszer az ablakkezelo betolteskor beallit), és van egy angol-magyar billentyuzet atvalto, amivel barmikor tetszesunk szerint atallithatjuk a kiosztast.
Az itt beallitott a kiosztast az ablakkezelo minden (ujra)indulasakor betolti.
A fomenu (Root Menu, a kepernyon egy ures helyre valo kattintaskor jon elo) Customize->Default Keyboard almenujet kell behivni. Itt valaszthatjuk a "System Default"-ot (ami nem tolt be semmit indulaskor), vagy a teljes, illetve reszleges magyar billentyukiosztasokat, illetve a teljes angolt (ez utobbit nem erdemes, mert nem mas, mint a "System Default").
Amennyiben egyik sem felel meg az igenyeinknek hozzunk letre egy sajat ~/.fvwm2/xmodmap-default nevu file-t ami megfelel az xmodmap program szintaxisanak.
A billentyuzet atvalto a legegyszerubben a bal felso sarokban talalhato gombok kozott (a Hexagon es Gold feliratu gombok alatt) erheto el, a kivant billentyuzetkiosztast (Hungarian vagy English) a gombra kattintva elojovo menubol lehet kivalasztani. Ez az atvalto a Root menu Keyboard almenujebol is elerheto. Az itteni default magyar kiosztas egy TELJES magyar billentyuzet, ami minden billentyut atdefinial, nemcsak az ekezeteseket.
Ezzel allithatjuk be a billentyu atvalto magyar, illetve angol kiosztasat. A fomenu (Root Menu) Customize->Keyboard Switching almenuje kell behivni. Itt ket tovabbi menu van: a magyar, illetve az angol nyelvnek megfelelo kiosztas beallitasara. A magyarnal ertelemszeruen csak magyar kiosztasokat valaszthatunk (ugyanazokat, mint a "default keyboard" testreszabasanal), az angolnal pedig csak angolokat. Ha a "Default"-ot valasztjuk, akkor az alapertelmezett teljes magyar, illetve teljes angol billentyuzet jon be. Amennyiben egyik lehetoseg sem felel meg az igenyeinknek hozzunk letre sajat ~/.fvwm2/xmodmap-lang1, illetve ~/.fvwm2/xmodmap-lang2 nevu file-okat a magyar, illetve angol kiosztas szamara, olyanokat amelyek megfelelnek az xmodmap program szintaxisanak.
ANGOL: a lehetosegek kozott csak a US-ENGLISH szerepel. Ez ahhoz szukseges, hogy vissza tudjunk valtani a magyar billentyuzetrol angolra, kulonben default-nak nem erdemes beallitani.
MAGYAR: itt ket lehetosegunk is van:
Ha csak az emacson belül kíván billentyűzetkiosztást váltani, akkor ezt megteheti az F8 gombbal. Ekkor emacson belül "él" a magyar billentyűzet; a többi ablakban angol kiosztás marad.
Az oldal teteje / Top of pageNyomja le egyszerre a CTRL és + billentyűket. Azonnali hatás! (Néha azért várni kell...)
Az egész oldal méretezését (képekel együtt) lehet változtatni a '+' és '-' gombokkal, illetve a CTRL gombbal és az egér görgőjével.
A könyvtár előterében elhelyezett Canon IR 2200-as, illetve a harmadik emeleten levo Canon GP 225-ös fénymásolót az intézet dolgozói és vegdégkutatói használhatják, személyre szóló négyjegyu kódszám segítségével. A kódszám a Számígéphálózati Osztály dolgozóitól igényelhető. Miután a két másoló egyazon cég terméke, a muködtetésük gyakorlatilag azonos. Az egyetlen lényeges különbség, hogy az IR 2200-as több kódot tud tároli. Ebbol következik, hogy lesz olyan felhasználó, akinek csak a könyvtári másolóra lesz hozzáférési joga.
A készülékeket az ON/OFF gombbal lehet bekapcsolni. Akivilágosdó panelen megjelenik a
DEPT ID [ ]
PASSWORD [ ]
felirat, melyek egyenkénti, fenti sorrendben történo finom érintése után mindkét helyre beviheto - a számklaviatúra segítségével - a személyi kódunk.
Ezt követoen az [OK cimke]/[ID gomb] megnyomásával válik a másoló számunkra használható állapotúvá.
Ha szükséges, akkor angol nyelvu használati utasítást kaphatunk a ? gomb megnyomása után. Lapozgatva a menürendszerben értelemszeruen tudunk továbblépni. Az elozo szintre való visszatérés a DONE érintésével lehetséges.
A * jel megnyomása után a másoló kiegészíto funkciói közül lehet a panelen választani, illetve azokat beállítani.
A másolás befejeztekor szintén az ON/OFF gombot kell megnyomi.
A másolható lapszám-mennyiség egyelore nincs limitálva, de havi rendszerességgel lekérdezésre kerül. Itt hívjuk fel a figyelmet a 2004. március 8-i Összintézeti Értekezleten elhangzottakra, miszerint a nagyobb mennyiségu magáncélú fénymásolás költségét ki kell fizetni a Gazdasági Osztályon.
Miután többször sérülést, és ezzel együtt jelentos többletkiadást okozott a szakszerűtlen hibaelhárítás, kérjük, hogy muszaki probléma, rendellenesség (papírelakadás, festékhiány, stb.) esetén elsosorban a Számítógéphálózati Osztály dolgozóihoz forduljanak. FOKOZOTT FIGYELMET kérünk fóliára való másoláskor, mivel a nem megfelelo típusú film ráolvad a dobra.
Bármely - a másolóval/másolással kapcsolatos - problémával (új kódszám igénylése, elfelejtett kódszám, meghibásodás) kérjük keresse a Számítógéphálózati Osztály munkatársait akár személyesen, akár e-mail-ben (system@renyi.hu).
Az oldal teteje / Top of pageSzoval, hogy miket lehet felmount-olni igy tudod megnezni: grep /mnt/hda /etc/fstab Ezek kozul csak az mount-olodik fel automatikusan, amin swap file van es amiatt kell. A tobbi user mount-olhato (nem automount-os), be kell irni pl.: mount /mnt/hda3
Ha msdos, vagy vfat a filerendszer tipusa, akkor read-write es mindenkinek van joga olvasni aki a gepre be tud lepni akar a hexagonrol belepve. Irni es torolni file-okat az tudja, aki benne van a console (99-es) group-ban, ebbe pedig grafikus belepeskor bekerul a user, illetve az SZHO tagjai automatikusan mindig benne vannak, vagyis ha kell, akkor barmelyik knoppix-os gepre belepve fel tudunk masolni file-okat a helyi winchesterre: console:*:99:ribarik,csirmaz,dezso,vantso,bogdan,adam,mszabo,tritter
Ha ntfs, akkor read-only es mindenkinek joga van olvasni. Irni/torolni senki sem tud es ez a read-only-sag nem is fog egyhamar valtozni, mert a Linux kernelben az NTFS read-write kod experimental es tonkreteszi a filerendszert (kiprobaltam).
Ha ext2, vagy mas UNIX-os filerendszer, akkor read-write es a jogok a filerendszeren beluli jogokkal egyeznek meg, azaz ha valaki csinal maganak ott egy directoryt, az az o tulajdonaba kerul es a jogokat chmod-al megvaltoztathatja, a group-ot pedig beallithatja a chgrp-vel tetszoleges olyan group-ra amiben benne van. Viszont a felhasznalonak altalaban nincs joga ra, hogy directoryt keszitsen maganak, ezert meg kell kerni a root-ot, hogy keszitsen egy directoryt neki (hozza letre es adja neki a tulajdonjogot).
Ezek a jogok igy mar szerintem teljesen jok, esetleg lehet, hogy lesznek olyan userek, akiket zavar, hogy mindenki (kutato, vendeg) olvashatja a gepen levo file-okat, de ezeket szerintem az is zavarja, ha ezek be tudnak lepni, ha valaki ilyet akar, akkor szerintem a tobbiek belepeset kell letiltani. (Persze ez maga utan vonja azt a problemat, hogy ha elmegy egy idore kulfoldre, akkor a szobatarsai, vagy a szobajaba beosztott vendegek egyaltalan nem tudjak hasznalni azt a gepet).
Tamas mondta a "hordozhato winchesterre swap file keszul" knoppix problemat. Megcsinaltam, hogy ha egy particion van egy (akar ures) noswap file, akkor ne csinaljon knoppix.swp swap file-t ra (sot, ha talal olyat, akkor torolje le).
Kozben azt is megcsinaltam, hogy boot-olaskor minden ismert filerendszert mount-oljon fel a megfelelo opciokkal (console group ...). Szerintem igy kenyelmesebb, mint a console usernek beirogatni a mount-okat.
Azota meg javitottam rajta, vizsgalja, hogy sikerult-e a swap file elkeszitese, ha nem - mert betelt a winchester - akkor letorli, illetve csak az elso 3 particiora keszit swap file-t, ha ez sikerult, a tobbihez nem nyul.
Az oldal teteje / Top of pageFontos: A pendrive-on levő file-okat a "hardveres" csatlakoztatás után (azaz a pendrive megfelelő nyílásba /"USB port"/ való fizikai bedugása után) "szoftverileg" hozzá kell csatolni /"mount-olni"/ a meglévő fájlrendszerhez. Ugyanígy, mielött az eszközt fizikailag eltávolítanánk, annak fájlrendszerét először szoftverileg le kell csatolni /"umount-olni"/. Ha enélkül vesszük ki az eszközt, könnyen lehet, hogy adatokat vesztünk. További gond lehet, hogy ezután már nem lehet olyan eszközt hozzácsatolni a rendszerhez.
Az ujabb linux-ot futtato gepeken (amelybol egyre tobb lesz, mivel folyamatosan frissitjuk a gepeket - aki elobb szeretne ilyet, szoljon) mar egy felhasználóbarát (azaz a pendrive bedugása után annak file-jait automatikusan a rendszerhez csatoló) beállítás fut. Ezeken a gepeken a menet kozben bedugott pen drive-ok ezentul automatikusan mount-olodnak, felteve ha van a console-on belepett user. A mount-olaskor feljon egy ablak arrol, hogy hova mount-olta. A mount-olastol kezdve lehet hasznalni, irni-olvasni a pen drive-ot. A feljovo ablak nehany egyszeru peldat is felhoz segitsegkent. Amennyiben valaki idokozben elfelejtette, hogy hova lett mount-olva a pen drive, barmikor ujra lekerdezheti a penlistall nevu program segitsegevel (egy terminal ablakban kell beirni). Ezzel lehet konnyen megtalalni a boot-olaskor felmount-olt pen drive-okat is. Hasznalat utan a pen drive-ot le kell mount-olni, erre a celra van egy "safe umount" program (ezt is egy terminal ablakban kell beirni): penumountall, ez umount-ol minden bedugott pen drive-ot (mast nem). A futtatas sikeressegerol egy ablak tajekoztat. Ahhoz, hogy sikeresen lefusson, nem szabad, hogy a pen drive hasznalatban legyen, azaz nem szabad, hogy barmilyen file meg legyen nyitva onnan es minden terminal ablakban a cd parancs segitsegevel el kell lepni masik directory ala. Ha a pen drive lecsatolasa nem "safe umount"-al tortent, hanem kihuztak a gepbol, akkor egy figyelmeztetes jon fel. A boot-olaskor is bent levo pen drive-ok is umount-olhatoak. Az idaig leirtak altalanosan ervenyesek minden window manager alatt. Az egyes window managereknel tovabbi konnyitesek, egyszerusitesek lehetnek, amivel elkerulhetoek a terminal ablakban kiadott parancsok.
Ha a rendszer indításakor már bent van a gépben a pendrive, akkor automatikusan a rendszer része lesz a megfelelő jogokkal. Általában a
Előforduló nehézségek:
Ha "menet kozben" rakjuk be a pendrive-ot, akkor (pontatlan leírás)
Pontosabb leírás: ha tudjuk, hogy melyik device az, beirjuk a device-nak megfelelo parancsot: pmount /dev/sdb1 az sdb1 helyett lehet sdb2, sdb3, sdb4, sdb5, stb (bar az sdb1 vagy sdb5 a legvaloszinubb.) (sot elkepzelheto, bar csak ritkabban az sdc1, sdc2... vagy sdd1, sdd2.. nev is.)
Amennyiben nincsenek particiok a pendrive-on, hanem a teljes device-ra keszult a filerendszer (mint egyes mp3 lejatszok gyari beallitasa eseten), akkor a kovetkezo parancsot kell kiadni: pmount /dev/sdb (az sdb helyett elkepzelheto az sdb, sdc, stb. is). Hogy melyik, azt haromfelekeppen lehet kitalalni:
Azt erdemes tudni, hogy egy adott pendrive minden linuxon ugyanannak a device-nak latszik, tehat eleg egyszer kitalalni, hogy az illeto sajat pendrive-janak mi a "neve", utana azt mar zavartalanul hasznalhatja.
Figyeljunk ra, hogy a pendrive-ot NE vegyuk ki a gepbol, mielött annak fájlrendszerét "szoftverileg" le nem csatoltuk /"umount-oltuk"/ a rendszerről. Ha enélkül vesszük ki a pendrive-ot könnyen lehet, hogy adatokat vesztünk. További gond lehet, hogy ezután már nem lehet olyan eszközt hozzácsatolni a rendszerhez.
A "szoftveres lecsatolásához" adjuk ki az alábbi utasítást: pumount /dev/sdb1. Ezután fizikailag is kivehetjük a pendrive-ot a gépből.
Kezzel csinalsz egy jo XF86Config-4 file-t,
bemasolod /mnt/.../knoppix.hom/XF86Config-4
neven, majd letrehozol egy
/mnt/.../knoppix.hom/.knoppix-boot.sh nevu file-t a kovetkezo
tartalommal:
#! /usr/local/bin/zsh -f
cp /mnt/.../knoppix.hom/XF86Config-4 /etc/X11/XF86Config-4
Majd kiadod ezt:
chmod a+x /mnt/.../knoppix.hom/.knoppix-boot.sh
Ezeknel a parancsoknal a ... helyere ertelemszeruen azt kell irni, ahol a
file-ok vannak, pl. hda2 es mindezeket super-user-kent kell
kiadni.
wicd) teheti meg (a "Wired Network"-ot kell keresni).
A leiras tobbi resze a masodik esetre vonatkozik.
Amikor a frissito dvd-vel beinditod a rendszered, es vegigfuttattad a frissitest, a vegen bejon egy konfiguralo program a kovetkezo felirattal:
| x*** KNOPPIX konfiguralo program *** | x |
| x Ezzel a programmal a KNOPPIX rendszered beallitasait valtoztathatod | x |
| x meg. | x |
| x Valassz az alabbi menupontok kozul, kilepes Cancel | x |
| ... |
system KNOPPIX-config
Ha itt a 6. (ADSL) menupontot valasztod, beallithatod az ADSL kapcsolatod adatait. Ha vegeztel a jobbra nyillal a Cancel-re mesz es tovabblep. Ha esetleg itt nem valasztod az ADSL kapcsolat beallitasat, akkor az ADSL elso inditasakor rakerdez es beallithatod akkor is. A beallitasnal a kovetkezo kerdeseket teszi fel:
Amennyiben a permanens kapcsolatot valasztottad a geped a kovetkezo ujrainditastol amig be van kapcsolva automatikusan ra lesz kapcsolodva az internetre es hasznalhatod, amennyiben nem permanenset valasztottal, Neked kell kezzel elinditani es leallitani, a PPP ikon ADSL menujet kell elohivnod es ott a Start inditja (amig megy, a jobb felso sarokban egy ora szamolja az aktualis kapcsolat idejet es az osszes kapcsolat idejet), a Stop leallitja a "Usage statistics" pedig naplozza, hogy mikor mennyit hasznaltad (kilepes q betu ebbol). A kozeljovoben egy naplot nullazo gombot is szeretnek beepiteni. Az Exit kilep az ADSL menubol, illetve a PPP programbol.
Az oldal teteje / Top of pageKulcscsomó található a portán, a Számítógép Osztályon (Fsz. 10.).
Kulcs nyitja a számítógép szekrényét, a fiókot (itt található a gép egere, billentyűzete, illetve a projektor távirányítója (gondolom a kamera távirányítója is..). továbbá pótelemek ezekbe), valamint a hangosítószekrényt az asztal bal fele alatt (balra nyit!) (csak a felvételhez szükséges)
A nagy vetítővászon a tábla bal oldalán (a kis vetítővászon alatt) található kapcsolókkal ereszthető fel és le.
A projektor bekapcsolása a távirányítóval történik (-> fiók). Jelváltás (számítógép - laptop): a "computer" feliratú gombbal lehet a megfelelő bemenetet kiválasztani
Mindenekelőtt be kell kapcsolni az asztal alatt levő kapcsolós hosszabbítót.
A keverőpult az asztallapnak az ablakoktól távolabbi végébe építve található. Ezen kell mindent állítani.
A keverőpult logikailag egy koordinátarendszer: az oszlopok a bemenetek, a sorok a kimenetek —
tehát az oszlop és a sor kereszteződésében találjuk azt a potmétert vagy tolómétert, ami az adott bemeneti jel adott
kimenőteljesítményét szabályozza.
Az oldalsó oszlopsugárzók általános hangerejét külön kell állítani — ezek a sárga tolóméterrel szabályozhatóak minden bemenetre.
A felső mikrofonok mindig legyenek nullán a kihangosítás felé, mert a hangszórók előtt vannak, es begerjednek.
Fotó a hangosítópult optimális beállításairól
Mindenekelőtt be kell kapcsolni az asztal alatt levő kapcsolós hosszabbítót.
Mindössze két lényeges pontja van:Az asztali mikrofonhelyek közül a középső használandó utoljára. A vezeték nélküli (kicsi) mikrofon is a fiókban található.
Az oldal teteje / Top of pageA Nagyteremben folyó videóra rögzített előadásokat élőben tekintheti meg a következőképpen:
Recorded lectures can be watched live on the web following these steps:
